Kedden hallottam az egyik kereskedelmi rádióban egy kis párbeszédet egy felmérésről, amit több országban végeztek el, és többek között az egyik kérdés az volt, hogy fel kellett sorolni legalább négy feltalálót, aki a kérdezett hazájának szülötte volt.

Kicsit gondolkodóba estem, mert kis hazánk múltja  igencsak bővelkedik tudósokkal, feltalálókkal, de ha nekem szegeznének egy ilyen kérdést, hát kellene 5 perc, amíg eszembe jutnának a nevek. Arra viszont nem mernék megesküdni, hogy a felfedezéseiket is eltudnám sorolni.

Ma pedig arra kellett rádöbbennem, hogy június 13. a Magyar Feltalálók Napja.

Szégyellem, de nem tudtam. Gondoltam utánanézek kicsit, miért pont ezt a napot választották?

Nos, a választás azért esett erre a napra, mert 1941-ben ezen a napon jelentette be a Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert biokémikus találmányát, a jól eltartható, nagy C vitamin tartalmú készítmények előállításának eljárását.

Az ünnepnapot  az 1989-ben megalapított Magyar Feltalálók Egyesülete ( MAFE) a 20. jubileumi évfordulója alkalmából kezdeményezte, és 2009. június 13-án ünnepelték először.

Nem voltam rest rögtön megnéztem, hogy mit alkotott a magyar a régmúltban, és mit alkot most.

Döbbenet. Néhány példa, az általam kevésbé ismertek közül:

A múlt:

• Kőszeghi-Mártony Károly: sűrített levegős légzőkészülék
• Chudy József: optikai távjelző
• Gestetner József: stencil sokszorosítás
• Korda Dezső: világvevő rádió, első elektromos automobil
• Mihály Dénes: Telehor, az első Tv adó

 A jelen:

•  Losonczi Áron: üvegbeton
•  Dr. Horváth István: szintetikus vér (művér)
•  Thész János, Boros Béla, Király Zoltán: új típusú biodiesel
•  Pimper István: diagnosztikai 3D képalkotás

És a jövő:

• Szabó Lóránt Zsolt: Szenz-őr, avagy az autóvezetést segítő fedélzeti mérőműszer
• Kuti Lívia: Windows Phonra írt BingMaps-re épülő navigációs alkalmazás
• Papp Gergely: rezonanciális tölcsérű neodym hangszóró

Szép, igaz?

És micsoda regényes alakokat találtam a régmúlt feltalálói között: 

Kőszeghi-Mártony Károly és Chudy József neve keltette fel leginkább az érdeklődésemet, mert belepillantva életrajzukba meg kellett állapítanom,  hogy érdemtelenül keveset tudok róluk.

Kőszeghy-Mártony Károly 1783. március 12-én született Sopronban, és 1848. július 21-én hunyt el Brnoban.

A bécsi hadmérnöki akadémia elvégzése után az osztrák császári hadsereg tisztjeként közreműködött különféle hadmérnöki munkákban. 1831-ben már ezredesként felügyelte a franzensfestei erőd építését, majd 1845-ben táborszernaggyá léptették elő.

Magyarországon elsőként foglalkozott földnyomáselméletekkel, a talaj tömegéből és helyzetéből eredő, az épített szerkezetre gyakorolt nyomás vizsgálatával. Elméleteit modellkísérletekkel támasztotta alá, melyek helyességét az 1920-as években igazolták.

1829-ben készítette el a sűrített levegővel működő légzőkészülékét, amelynek 6 literes acélpalackjában 2 millió pascalos (20 bar) nyomáson 120 liternyi levegőt tároltak, illetve vezettek hajlékony csövek segítségével a fejre húzható kecskebőr sisakba. Célja az volt, hogy olyan készüléket tervezzen meg, amely használóját meg tudja védeni az aknafolyosót elárasztó lőporgázoktól. A készülék segítségével használója 25-30 percen keresztül tartózkodhatott akár mérges gázokkal telített levegőjű helyen is.  Találmányát bányamentők, tűzoltók és könnyűbúvárok is sikeresen használták, azonban a pontosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy ő nem a gázálarcot találta fel, hanem a környezeti levegőtől függetlenített, sűrített levegővel táplált légzőkészüléket.

Érdekes találmánya volt a mozgó tábori főzőkészülék, legismertebb nevén a gulyáságyú is.

Chudy József  1753 június 14-én született Pozsonyban, és 1813. március 4-én hunyt el Pesten.

Bármennyire is meglepő, de karmester volt, sőt nevéhez köthető az 1793. május 6-án nagy sikerrel bemutatott Pikkó herceg és Jutka Perzsi című magyar nyelvű opera, aminek ő szerezte a zenéjét. Talán éppen ezért még érdekesebb, hogy a világ első távíró rendszerét is ő találta fel.

Az ötlet egymástól 10 kilométerre lévő őrházak láncolatán alapult, és a jeleket kivilágított ablakrendszerrel továbbították volna. Később a hasonlóan őrházakon alapuló, de mozgókarokkal és szemaforokkal megvalósított Claude Chappe-féle távírórendszer vált híressé, Chudy találmányát pedig sajnos elfelejtették. Hát ez nem egy sikertörténet volt, de Chudy személye miatt mindenképpen érdemes volt megismerni.

Nos, ma is tanultunk valamit!