Egy pici csoda a kerti világól.

Imádom a rózsákat, és idén különösen szépek. Május eleje óta folyamatosan gyönyörködhetünk bennük.

A tiszafám, amire mindenki azt mondta, hogy lassan növő fajta. Hát lehet, hogy a fajta olyan, de a nekem jutott példány nagyon gyorsan akarja elérni az eget, hihetetlen tempóban nő.

Egy kis lila csoda.

Születésnapomra kaptam egy csodamasinát, most tanulgatom automata nélkül használni. Szerencsés vagyok, a kertben bőven van mit fotózni. Hát én bátran próbálozom.

Jártatok már úgy, hogy egyik pillanatról a másikra semmi nem jön össze? Vagy sorozatosan balul üt ki minden, amibe belefogtok? Ilyenkor úgy érzem, mintha egy nagy, láthatatlan céltáblát akasztottak volna rám az Égiek, és mindenki kénye-kedvére lövöldözik felém.  Bő tíz…

Másfél órát ha töltöttünk összesen a tenger mellett, igen mellett, mivel benne összesen ketten, maximum 25 percet tartózkodhattunk a pisimeleg víz miatt.  Ezek után visszafelé is lefutottuk a távot, azaz lábbusz, vaporetto, lábbusz, szálloda, lihegés, zuhany, pihi.  Napok óta…